A könyv több tucatnyi média és internet visszhangjából itt az ATV TV-interjúval kezdjük, és azután csak néhányat említünk a számos nyomtatott és internet cikkből, rádió interjúból, nagyjából fordított időrendben:
– – – –
Könyv a magyar filoszemitizmusról – Beszélgetés Mózes Endre író-szerkesztővel –
Dr Kölcsei Tamás interjúja a Rekreátor Magazinban – 2016 szeptember
– – – –
Az ATV-ben, Rónai Egon START c. műsorában:
Mózes Endre a magyar filoszemitizmusról
Mózes Endre izraeli mérnök, a Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus c könyv írója-szerkesztője Rónai Egon minden kérdésére következetesen védelmezi optimista koncepcióját:
az örök Holokauszt emlékezet
és az antiszemitizmussal szembeni éberség mellett
gondoljunk többet a jó együttélés és barátság világára
és tegyünk többet érte
__________________________________________
- Izraelben:
- Gideon Peer cikke a 2016 márc. 20-i Jeruzsálemi
könyvtalálkozóról, az Új Keletben:
MÓZES JERUZSÁLEMBEN
Uj Kelet Online – 20160321
Vannak – jómagam is közéjük tartozom, akik mostanában… ha lehet… nem utaznak Jeruzsálembe.
Persze, mindig vannak rendhagyó esetek, a vasárnap délután is ilyen volt. Akkor tartották összejövetelüket az ottani magyar klub tagjai, az Amutat Joce Hungaria Hamurhevet Jerusalaim…
A klubban Mózes Endre tartott előadást könyvéről, én voltam a beszélgető partnere. A mű címe „Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus.”
Ő írta és szerkesztette 25 társszerzővel a 367 oldalas könyvet, amelyet a Noran Libro adott ki Budapesten, 2014-ben.
A rossz idő, és a klub helyének a belvárostól meglehetős messzesége ellenére nagyszámú érdeklődő gyűlt össze. Látszott és érződött, hogy jól összeszokott, értő emberek alkotják a klub tagságát.
Miron Eszter, aki a klub mindenese, esze, motorja és irányítója, üdvözölte a jelenlévőket, és a tárgyhoz függő, egyetemi katedrához méltó bevezetőt tartott.
Mózes Endre elhivatott ember. Látnok, aki új alapokra szeretné helyezni a magyar-zsidó, vagy egész pontosan a zsidó és a nem zsidó együttélést, mert, mint megfogalmazta, távolabbi tervei is vannak. Közép-, és Kelet Európában szeretné elérni, hogy megtaláljuk az egymás elfogadásának és az egymás mellett élésnek a lehetőségét.
„Az antiszemitizmussal nemcsak frontálisan lehet szembeszállni, hanem úgy is, hogy felfedezzük, erősítjük, és közbeszéd tárgyává tesszük annak ellenpólusát és alternatíváját, a filoszemitizmust, a jó együttélést, az együttműködést és a barátságot” – állította.
A beszélgetést követő vita bizonyította, hogy – finoman szólva – nem mindenki ért egyet a szerzővel, téziseivel.
Mózes Endre tiszteletére legyen mondva, állta a sarat, látszott, nem először néz szembe kételyekkel, aggályokkal, ellenérzésekkel. De az is egyértelmű volt, hogy felkészült a harcra, van elég muníciója, és kész arra, hogy itt-ott csatát vesszen, de a háborút szeretné megnyerni.
Ha így lesz, ha a jó együttélés, az együttműködés és a barátság bekövetkezik még a mi életünkben, abból mindannyian profitálni fogunk. Zsidók és nem zsidók egyaránt.
Peer Gideon ujkelet/live
_______________________________
KI SZERETI A ZSIDÓKAT? ÉS AZ ERRŐL SZÓLÓ KÖNYVET?
Nem kell jósnak lenni, hogy kijelentsük: Mózes Endre könyve sok vitát fog kavarni, és nem csak a provokatív címe miatt. Aki meglátja a könyvesbolt polcán, biztosan leveszi, érzelmi és felekezeti hovatartozástól függetlenül.
A vitákat maga a könyv generálja. Cikkei, írásai maguk is vitatkoznak egymással. Vitáznak maguk a műfajok is. Egy könnyed esszé, egy fajsúlyos történelmi elemzéssel, egy szubjektív visszatekintés a szociológia tényeivel, rublikáival. A szépirodalom a társadalom-tudománnyal. Ady Endre Komoróczy Gézával. És a korok: Táncsics, Vörösmarty, Müller Péter Sziámival, Tóth Krisztinával.
És a vita nem ér majd véget a könyv elolvasásával. A tények, eszmefuttatások ott dalolnak majd az agyunkban. Függetlenül attól, mit gondolunk, gondoltunk előtte. És ez a lényeg: a filoszemitizmusról szól, de nem csak a filoszemitáknak és zsidóknak. Ez a legnagyobb érdeme.
A tel-avivi Magyar Nagykövetség könyvbemutatóján sok idős ember vitája is erről szólt. A holokauszt túlélők és leszármazottaik fájdalma, az átélt tragédiák súlya nehezebb érveket hozott felszínre annál, mint amit a könyv gondolatai egyensúlyba tudtak volna hozni.
A zsidókat mentő magyarok történetei, a legendás barátságok, a boldog történelmi korok együttműködései nem teszik semmissé a pusztítást, a gyűlöletet, milliók halálát.
Már ott, akkor, lépcsőházi gondolatként megfogalmazódott bennem valami, de a könyv elolvasása előtt nem akartam kimondani.
Nem az a kérdés, hogy volt-e holokauszt, hanem, hogy lesz-e?
Magyarországon a zsidó egy jelző, egy pejoratív kifejezés. Aki tud is valamit arról, mi történt a zsidósággal a Világháború alatt, az sem tud róluk semmi mást. A fiataloknak senki nem beszél erről. Tabu téma, vagy ami még rosszabb, indulatszavakkal kísért vagdalkozás. Épeszű gondolatok, amelyekkel vitázni lehet – mert önmaguk is egy vita részei – ritkán jutnak el hozzájuk. Pedig ők a zálogai, hogy a történelem legsötétebb lapjait ne lehessen újraírni. Minden gondolatért hálásnak kell lennünk, ami őket célozza. Meg kell, hogy ismerjék a mi tragédiánkat! – hangzott el a tel-avivi teremben. De szerintem ez kevés!
Az idióták politikai céljaik érdekében újra és újra pusztításra uszítanak és ezt csak olyan emberekkel tehetik meg, akik a gyűlölet célpontjául kinevezett népcsoportot, népet, vallást nem ismerik. És a tudatlan, ködben botorkáló emberek alkalmasak arra, hogy fogcsikorgató őrültekké tegyék őket a gyilkos ideológiák.
Csendes, értelmes szavak – ez a humanizmus összes fegyvere. Egy ilyen könyv csak vékony rést tud nyitni a sötétség falán, de fontossága így is elvitathatatlan. – Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus – írta és összállította: Mózes Endre
fotó: www.filoszemitizmus.com/
_______________________________
A Klub Rádióban – a filoszemitizmusról
A Klub Rádió 2015. december 14-i Rakott című adásában a “Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus” c. könyv kapcsán Szunyogh Szabolcs beszélgetett a filoszemitizmusról a kötet ötletgazda író-szerkesztő összeállítójával: Mózes Endrével, és a 25 társszerző egyikével, a zsidó politikai és kulturális folyóirat, a Szombat ismert szerkesztőjével, Gadó Jánossal.
A majd egy órás érdekfeszítő beszélgetés, a magyar közbeszédben – éppen e könyv folyományaként – újra teret nyerő filoszemitizmusról, méltó folytatása lett a könyv eddigi élénk médiavisszhangjának (az interneten túl a Magyar Nemzet Magazinban, az izraeli Új Keletben, a Népszavától az ATV-ig, és máshol).
Mózes, alapkoncepciójához híven, mindvégig ujraértelmezett filoszemitizmusa, a jóindulatú együttélés és az őszinte együttműködés lehetősége mellett érvelt, idézve nagy magyar klasszikusokat és a kezdeményezéshez – a könyvhöz – csatlakozott mintegy húsz kiváló kortárs társzerző néhányának nevét is, mint Czeizel Endre, Komoróczy Géza, Gyurgyák János, Konrád György, Müller Péter Sziámi, Tóth Krisztina, Vekerdy Tamás és mások.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a filoszemitizmust nem a Holokauszt emlékezet és az antiszemitizmussal szembeni éberség rovására szükséges feleleveníteni, hanem az egészségesebb arányos szemlélet kedvéért. Míg Gadó, a téma alapos ismeretére alapozva, főként a zsidóság szintén érthető óvatosságát és kételyeit képviselte, kételyeit a filoszemita nem-zsidók felé is.
Az izgalmas beszélgetés a következő linkeken hallgatható meg:
A beszélgetés e felvétel 12. percétől kezdődik (1. rész): http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20151214-205521.mp3 (0:12–0:30 perc)
2. rész: http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20151214-212520.mp3 (0:00–0:30 perc)
3. záró rész: http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20151214-215520.mp3 (0:00–0:07 perc)
– vagy az egész együtt: http://tunein.com/radio/Klub-Radio-953-s15873/
_____________________________________
Az Együttélésre, az Életre!
Beszélgetés Mózes Endrével, a filoszemitizmus izraeli-magyar mérnökével
Lehájim! – Az életre! Hangzik a hagyományos zsidó pohárköszöntő. Többre, mint az egészségre, az egész életre. Ez különösen fontos egy olyan nép esetében, amelynek története során nemegyszer az élethez való puszta jogát tagadták és tagadják. Az élet, zsidók és nem zsidók együttélésének múltját, jelenét és jövőjét kutatja Mózes Endre, izraeli magyar mérnök.
Egyik kérdésemre ezt mondja: “Eddig senkinek el nem mondott nagy tervem, hogy a filoszemitizmus-témát nem csupán magyar, hanem a mi nyomunkat követve több más európai vonatkozásokban is megvizsgálják ls felfrissítsék.”
Juszt is!
A Magyar Nemzet Magazinban
e cimmel jelent meg Wekerle Szabolcs kétoldalas interjúja a könyvről Mózes Endrével
Magyar Nemzet JUSZT IS MozesEndre 1old , Magyar Nemzet JUSZT IS MozesEndre 2old
A könyvön messze túlmutatóan is
terjeszteni és a magyar közéletben konkrétan alkalmazni kívánjuk az együttéléses 
Filoszemitizmus koncepciót.
Bársony Éva interjúja a Népszavában
ilyen irányokba is mutat: Mózes Endre a józsefvárosi projektre is javasolja az “Együttélés Háza” nevet és koncepciót, a nem túl szerencsés hanem megosztó “Sorsok Háza” név helyett:
„Szülessen meg az Együttélés Háza”
(klikkelj az egész cikkért)
Kádár Elza interjúja Mózes Endrével – az Új Kelet
című kicsíny de színvonalas izraeli magyar újságban belepillant a könyv születésének részleteibe és legszemélyesebb kulisszatitkaiba is – hiszen Kádár Elza igen aktívan résztvett a szerkesztésben is. Cikke címe, mint a könyvé:
Ki szereti a zsidókat? – A magyar filoszemitizmus
______________________
Gágyor Péter Imre:
Gágyor Péter | Imre történelmi mélységekben és univerzum szélességű horizonton gondolkodik a filoszemitizmus, a jó együttélés felélesztésének és ápolásának lehetséges eredményeiről:
A nagy skizofrénia gyógyítása
| Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus – (Szerk.: Mózes Endre)
…Ez a válogatás nem tréfa, hanem szép, okos és fontos tett. Ideje volt már bizony, hogy megjelenjen – és majd kövessék hasonlók –, hogy lapozgassunk benne, és időről időre helyre rakjuk avasodó előítéleteinket. Mert együttélésünk, keveredésünk – Czeizel Endre vizsgálta Nobel-díjasaink származásának tanulságait – gazdag talajának termése megcáfol minden negatív előítéletet. Valószínű, hogy hasonló eredményre jutnánk a sport, a tudomány – például a matematika – és a művészetek szférájában is. Vagyis az antiszemitizmus még a legszelídebb fogalommal mérve is: szamárság. Méricskélhetjük genetikai eszközökkel, történelmi rémálmokkal, de semmire sem jutunk vele. Sosem lesz több a csoportérdekek piszkos küzdelmeiben előhúzható cinkelt kártyánál…
__________________________
Az első recenziók egyike Mózes Magyar filoszemitizmus könyvéről 2014 júniusában
Göbölyös N. László tollából a Nepszavaonline-on:
Pozitív provokációk könyvbe kötve
http://nepszava.hu/cikk/1023602-pozitiv-provokaciok-konyvbe-kotve/
További média reflexiók: Civil Radió // index // Élet és irodalom // kurucinfo // etc. etc.
akibic.hu http://akibic.hu/kultura/item/1101-van-egy-kis-hajlamunk-arra-a-bizonyos-aldozatszerepre