Mózes Endre (Andre Mozes1940-ben született Budapesten. Itt élte túl ’44-et, védett házban, gettóban; itt érettségizett a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban; diplomázott 1964-ben a Műegyetemen hőerőgépész mérnökként. Indiai mérnöki kiküldetését követően (1973-ban) családjával Izraelbe disszidált. Izraelben jelentékenyen kivette részét a villamosenergia-tervezés honosításából, a szektor gazdasági formálásából és a legnagyobb energia projektek világszínvonalú menedzsmentjéből.
Egész életében ír, ifjú korában verseket és táncdalszövegeket is, később esszéket, internet publicisztikát.
Az ezredfordulón nemzetközi önkéntes szervezetet – TakeAPen.org – hoz létre Izrael szellemi védelmére, 18 nyelven, a vastagon pénzelt Izrael-ellenes propaganda fékezésére; több száz cikket, levelet ír (angolul, héberül).
Néhány éve a magyarországi antiszemitizmus hírei és a belső törésvonalak radikalizációja Izraelből is újra ideirányítják figyelmét. Kialakul koncepciója, hogyan segíthet a filoszemitizmus – a nem-zsidó–zsidó együttélés és sikeres együttműködés, a barátságok és párbeszédek felélesztése – az antiszemitizmus ellensúlyozásában, és egyúttal az ország belső feszültségeinek enyhítésében is.
Az együttélés minél több aspektusát kutatva saját írásai mellé fokozatosan huszonöt kiváló kortárs magyar társszerzőt; történészt, írót, tudóst, művészt, gondolkodót nyert meg az ügynek – könyvének:
„Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus” című könyve a 2014-es Ünnepi Könyvhéten jelent meg, és mindazóta jelentős média- és közönségvisszhangot vonz.
Mózes reméli, hogy az együttéléses filoszemitizmus téma egyre inkább a közbeszéd és a köznevelés tárgyává válik Magyarországon és az erről folyó vita pozitív változásokat hoz. Hisz benne, hogy
a soha el nem évülő Holokauszt emlékezet és az antiszemitizmussal szembeni éberség mellett
a Filoszemitizmus, a jó együttélés és barátságok múltjának és jelenének jobb ápolása is
nagyon szükséges.
Újabban hasonló kutatásokhoz és könyvek szerkesztéséhez látott hozzá a kelet-közép-európai régió más országaiban is (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), azok nyelvein.